XXI. századi etikai kérdéseink – evangélikus teológiai közelítések alkalmazása oktatási és nevelési helyzetekben

A pedagógus-továbbképzés megnevezése :XXI. századi etikai kérdéseink – evangélikus teológiai közelítések alkalmazása oktatási és nevelési helyzetekben

A pedagógus-továbbképzés kreditértéke: 30 kreditérték

Képzési napok: 2026. március 5-6. és április 23-24.

A pedagógus-továbbképzési program rövid tartalma, indokoltsága, szükségessége: A továbbképzés célcsoportját elsősorban azok a felső tagozaton és középiskolában dolgozó szakemberek alkotják, akik számára fontos, hogy jártasságot szerezzenek aktuális etikai kérdéseink sokoldalú megközelítésében, illetve az iskolai helyzetekben adódó etikai nézeteltérések és konfliktusok kezelésében.

A pedagógus-továbbképzési program célja: A továbbképzés célja a különböző hátterű nevelési és oktatási intézményekben dolgozó pedagógusok mindennapi etikai kérdésekkel kapcsolatos tájékozódási horizontjának kiszélesítése, a kérdésekhez kapcsolódó teológiai (etikai, dogmatikai, vallástudományi) ismereteinek és módszertani lehetőségeinek bővítése. Célja továbbá az iskolai keretek között, pl. osztályfőnöki órán, csendesnapokon, hétköznapi konfliktushelyzetekben felmerülő etikai dilemmák kezelésére vonatkozó kompetenciák (moderációs készségek, vitakultúra) fejlesztése, valamint a kérdések evangélikus szempontú megközelítésben rejlő lehetőségek minél szélesebb körű kibontása.

A pedagógus-továbbképzés végére teljesítendő tartalmi követelmények: A továbbképzés résztvevője a kurzus végére rendelkezzen áttekintéssel korunk aktuális etikai dilemmáinak főbb területeiről, legyen képes ezeket teológiai (etkai, dogmatikai, vallástudományi) interpretációkhoz kötni, ill. ismerje a kontextuális teológiai tájékozódás főbb jellegzetességeit. A kurzus folyamán végzett gyűjtőmunka és a feldolgozott szakirodalom alapján legyen képes az tématerületekhez kapcsolódó releváns információk felkutatására és rendszerezésére, valamint az etikai problémák iskolai feldolgozása során tudja azokat a tanulók már meglévő tantárgyi ismereteihez kreatívan kapcsolni. A moderált vita kereteinek alkalmazásával a különböző iskolai helyzetekben képes legyen a problémák tanulóorientált feldolgozására.

Záró ellenőrzés módjának megnevezése:
Záródolgozat + záró disputa

Záró ellenőrzés módjának leírása:
A kurzuson nyújtott teljesítmény elbírálása két fő részből áll. Az elméleti ismeretek megszerzéséről egy – a résztvevők által a tematikából szabadon választott – etikai probléma iskolai feldolgozásának lehetőségeit tárgyaló, önállóan elkészített záródolgozattal adnak számot, melynek terjedelme 6–10 oldal. A dolgozatnak tartalmaznia kell a témával kapcsolatos legfőbb kérdéseket, valamilyen vonatkozó teológiai megállapítást és annak értékelését, valamint annak rövid bemutatását, hogy a megismert evangélikus teológiai forrásokból fakadnak-e a témával kapcsolatos sajátosan evangélikus közelítésmódok/válaszok. A dolgozat elkészítéséhez a kurzus oktatói szakmai támogatást, szükség esetén konzultációs lehetőséget biztosítanak. Másrészt, a kortárs etikai kérdések iskolai feldolgozásával kapcsolatos gyakorlati kompetenciák bővülésének értékelését a kurzus végén egy modellált disputahelyzet teszi lehetővé, amelyben a résztvevők a lehetséges iskolai szerepekbe belehelyezkedve imitálják a kurzuson szerzett új tárgyi és módszertani ismeretek bevonásával a problémafelvetés és a sajátosan evangélikus szempontoknak kiemelt fontosságot tulajdonító közös megoldáskeresés lehetséges útjait.

A záródolgozat értékelésének szempontjai: a témával kapcsolatos legfőbb etikai kérdések világos megfogalmazása, a vonatkozó teológiai/etikai szakirodalom főbb megállapításainak értő feldolgozása, a kutatás során nyert ismeretek logikusan felépített bemutatása, ill. az ezek szintetizálásából fakadó felismerések összegzése, az irodalomjegyzék és a hivatkozások megfelelő közlése. A dolgozat háromfokozatú értékelési skálája: nem felelt meg, megfelelt, jól megfelelt.

A pedagógus-továbbképzés sikeres elvégzéséről kiállított tanúsítvány kiadásának feltételei: A tanúsítvány kiadásához a résztvevőknek jelen kell lenniük az összesített óraszám legalább 90%-án. A résztvevőknek az óra típusától függően fel kell dolgozniuk a kiadott szakirodalmat vagy forrásokat kell gyűjteniük egyes témák órai kidolgozásához, továbbá aktív szerepet kell vállalniuk a modellezett vitahelyzetek előkészítésében és megvalósításában. A kurzus végén 6–10 oldal terjedelmű záródolgozatot kell írniuk egy, a tematikában felsoroltak közül szabadon választott témából a megadott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően.

Azoknak a köznevelési intézménytípusoknak a megjelölése, amelyben dolgozó pedagógusok számára ajánlott a pedagógus-továbbképzés:

általános iskola
gimnázium
szakgimnázium
kollégium

A pedagógus-továbbképzésre való jelentkezés feltételei: Bármely pedagógus szakképzettség

A pedagógus-továbbképzésre való jelentkezéshez szükséges megelőző szakmai gyakorlat: Nem szükséges

A pedagógus-továbbképzésre való jelentkezés egyéb feltételei: Nincs

A pedagógus-továbbképzés során indítható minimum létszám: 10 fő

A pedagógus-továbbképzés során indítható maximum létszám: 20 fő

A pedagógus-továbbképzés ismeretanyaga kötődik-e valamely valláshoz, világnézethez? Igen, éspedig: Keresztény, evangélikus (lutheránus) felekezet, de a képzés nyitott minden etikai kérdések iránt érdeklődő pedagógus számára világnézettől függetlenül.

A pedagógus-továbbképzés ismeretanyaga kötődik-e meghatározott kerettantervhez vagy helyi tantervhez? Nem

A pedagógus-továbbképzés (témája/ismeretanyaga) kötődik-e meghatározott projekthez, pályázathoz? Nem

A pedagógus-továbbképzési program nemzetiségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban részt vevő pedagógusok pedagógus-továbbképzése céljából készült? Nem

Annak kifejtése, hogy a pedagógus-továbbképzés tartalma miként illeszkedik az óvodai nevelés országos alapprogramjához, a nemzeti alaptantervhez, és annak nevelési céljaihoz, illetve az érettségi vizsgakövetelményekhez: Az egyházi nevelési intézmények szakmai programjai szinte kivétel nélkül célkitűzésüknek tekintik a határozott értékrend közvetítését. Az ezek talajául szolgáló alapok és az alapokból fakadó normák viszonylag tág kereteinek leírása nem jelent különösebb nehézséget, az erkölcsös viselkedés konkrét értékei azonban kortól és társadalmi helyzettől függő változók, éppen ezért körülményesen és legfeljebb időlegesen rögzíthetők.

Mihez ragaszkodhatunk ma keresztényként és evangélikusként az értékek viszonylagossá válásának korában? A kurzus célja annak a felismerésnek az elmélyítése, hogy a közösen vallott értékek mibenléte csak a folyamatos párbeszédben képes megfogalmazódni. A továbbképzés a teológiai bevezetést követően olyan etikai kérdéscsoportokat jár körül, amelyek az oktatási és nevelési intézményekben szinte minden területen felbukkanhatnak: tanórán, osztályfőnöki órán, csendesnapokon, egyéb iskolai rendezvényeken vagy akár egy-egy hétköznapi konfliktushelyzetben. A vázolt tanmenet elméleti része problémaorientált módon vezeti be a résztvevőket az egyes témák dogmatikai és összehasonlító vallástudományi összefüggéseibe – a lehetséges evangélikus szempontok felvetésével, illetve módszertani segítséget nyújt a kérdések iskolai szintű feldolgozásához, elsősorban a vezetett disputa széleskörű lehetőségein keresztül. Az irányított disputa mint módszer alkalmazása hosszú távon nem csupán az etikai kérdések tárgyalásában lehet előnyös: az általános vitakultúra színvonalának emelkedése egyház és társadalom számára egyaránt kívánatos fejlemény. A kurzus folyamán a résztvevők megismerkednek a XXI. századi teológia főbb jellegzetességeivel, a XX. századi filozófiai irányzatok teológiára gyakorolt hatásával, valamint az ún. kontextuális teológiai gondolkodás néhány fontos területével és kiemelkedő alakjával. A vezetett disputa lehetőségeit bemutató módszertani bevezetést követően kerül sor az egyes témák kidolgozására, az előadásokat követően részben a kiadott szakirodalom feldolgozása, részben a témához kapcsolódó egyéni anyaggyűjtés és annak csoportos értékelése segítségével. Az etikai témákat három nagy témacsoport öleli fel: a bioetika, a szociáletika és a környezetetika. Az egyes témacsoportokat egy-egy vezetett disputa zárja le, amely lehetőséget biztosít a módszer gyakorlására. A továbbképzés elsősorban az általános iskolai – középiskolai oktatás során felmerülő etikai dilemmákat és azok iskolai feldolgozási lehetőségeit helyezi vizsgálódása fókuszába és megkülönböztetett figyelemmel kíséri a diszkusszióban megnyilvánuló evangélikus hangsúlyokat, ugyanakkor nyitott minden, a téma iránt érdeklődő, egyéb felekezethez tartozó vagy felekezethez nem kötődő pedagógus irányába.

A pedagógus-továbbképzés tanórai foglalkozásainak fő tematikai egységei

A XXI.századi teológia jellegzetességei

Módszertani bevezetés – vezetett vitahelyzetek az iskolában

Bioetikai kérdések

Társadalmi kérdések

Ember és környezet

A képzés zárása