1923. november 11-én alakult meg a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Evangélikus Hittudományi Kara Sopronban. A fakultás könyvtára a pécsi Egyetemi Könyvtár fennhatósága alatt működött. A könyvtár hivatalos címe ezen időszak alatt: az Egyetemi Könyvtár Soproni Osztálya. A pécsi könyvtár havonta jelentette meg a „Közlemények a Pécsi Erzsébet Tudományegyetem Könyvtárából” c. folyóiratát, melyben rendszeresen adott beszámolót a könyvtár soproni hittudományi osztályáról. A könyvtár állománya két alapvető részre oszlott: a kari könyvtárra és a szemináriumi szakkönyvtárakra (Ószövetség, Újszövetség, Egyetemes egyháztörténet, Magyar protestáns egyháztörténet és egyházjog, Rendszeres teológia, Gyakorlati teológia, Filozófia). Elsősorban magyar és német nyelvű teológiai és művelődéstörténeti könyvekből állt. Különös gondot fordítottak arra, hogy a könyvtár állománya tükrözze a korszerű magyar és német tudomány eredményeit. A kari könyvtár közvetlenül az egyetemi könyvtár alá tartozott, míg a szemináriumi szakkönyvtárakat a professzorok irányították és gyarapították a hallgatók segítségével. A soproni teológiai kart 1950-ben a Vallás- és Közoktatási Minisztérium megszüntette. Az evangélikus lelkészképzés ezután az Evangélikus Teológiai Akadémián, Budapesten folytatódott. A könyvtár állománya Budapestre került és az Evangélikus Országos Könyvtár fennhatósága alatt működött.
Az Evangélikus Hittudományi Egyetem Könyvtára 1997-ben vált külön az Evangélikus Országos Könyvtártól, a szoros együttműködés azonban a mai napig megmaradt. Az egyetemi könyvtár elsődleges feladata, hogy báziskönyvtárként segítse a tanulmányi, oktató-nevelői, tudományos kutatási, közművelődési munkát, megteremtse az oktatók és a hallgatók számára az ehhez szükséges feltételeket. Nyilvános könyvtárként kutatási lehetőséget biztosít a protestáns teológia iránt érdeklődő olvasóknak.
A könyvtár 70.000 kötetre tehető állománya folyamatosan bővül az aktuális és újonnan megjelenő, magyar és idegen nyelvű, főként teológiai irodalommal. A könyvtár történeti részét, az úgynevezett „soproni anyag” alkotja, melyet a könyvtár lezárt egységként kezel. A „soproni anyag” állománya katalóguscédulák alapján kizárólag helyben kutatható. A könyvtári helybenhasználatot két korszerűen felszerelt olvasóterem segíti, ahol a könyveken kívül számos hazai és külföldi folyóirat olvasható. A könyvtár modern állományának jelentős része raktárban került elhelyezésre, valamint a különböző letéti könyvtárakból érhető el. A teljes állományban való keresést a hagyományos cédulakatalóguson kívül 2003 óta a könyvtár online elérhető katalógusa is segíti. A helyben hallgatható CD-, DVD- és audiokazetta-állomány főként az egyházzenei kurzusok kötelező és ajánlott anyagát tartalmazza.
A könyvtár állománya igazodik az egyetemen oktatott szakokhoz. Ennek megfelelően a legjelentősebb a teológus- és lelkészképzéshez, valamint a hitoktatáshoz és a diakóniai képzéshez kapcsolódó szakirodalom. A könyvtár gyűjti a tágabban vett társadalomtudományi műveket (vallástörténet, szociológia, néprajz, történelem, filozófia stb.), valamint válogató jelleggel a pedagógusképzés, a pszichológia, a kommunikáció, egyházzene és más szakterületek irodalmát. A tudományos munkát a könyveken és folyóiratokon kívül az előfizetett adatbázisok és e-book csomagok, valamint az egyetem könyvtárának sajátfejlesztésű adatbázisa.
A könyvtár történetének következő fejezete a 2010-es évek végétől kezdődően a digitalizáció, a gyűjteményi adatok teljes körű rendezése, valamint a szolgáltatások rugalmas térbeli és időbeli kiterjesztése jegyében telt.
A modernizációs folyamat egyik legjelentősebb mérföldköve a hatalmas folyóirat-gyűjtemény strukturális megújítása volt, amely 2018 őszén vette kezdetét. Ezt megelőzően a több száz címet és több ezer folyóiratszámot számláló állomány érkeztetése még hagyományos, papíralapú katalóguscédulákon (kardexlapokon) zajlott, ami nehézkessé tette a visszakeresést, és a nagyközönség számára is rejtve hagyta e fontos forrásokat. A könyvtár célul tűzte ki egy olyan korszerű rendszer felépítését, amely ezt a hatalmas dokumentumtömeget könnyen kutathatóvá és szolgáltathatóvá teszi. Első lépésként megvalósult az állomány teljes körű digitális rögzítése, amelyet egy több évig tartó, szisztematikus folyóirat-revízió és raktári leltár követett. Minden egyes folyóiratszámot átvizsgáltak, a feltárt hibákat javították, a hiányokat rögzítették, a gyűjtőkörbe nem tartozó vagy felesleges másodpéldányokat pedig az állományapasztási szabályok szerint kivonták és más könyvtáraknak ajánlották fel.
Ezzel párhuzamosan, 2020-ban az egyetemi arculatváltáshoz kapcsolódóan elindult egy teljesen új egyetemi honlap fejlesztése. Ugyanekkor vette kezdetét az „Élethisszig tartó tanulás” elnevezésű kezdeményezés, amelynek keretében a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) intézményeiben dolgozó szakemberek – köztük a lelkészek, az oktatási-nevelési, valamint a diakóniai területen tevékenykedők – részére kedvezményes, a MEE által finanszírozott könyvtári tagság valósult meg. A könyvtár online adatbázisokkal és digitalizált szakirodalommal, távoli (otthoni) elérést biztosítva kezdte támogatni a munkájukat. A pandémiás időszak új online szolgáltatásokat is hívott életre: elindult az IHLET („Igehirdetési előkészítők”) menüpont, amely kiemelten fontos módszertani segítséggé vált a lelkészek számára az igehirdetésekre való felkészülésben.
A modern digitális környezet megteremtését és az evangélikus gyűjteményi tartalom egységes elérhetőségét célozta az új integrált könyvtári rendszer, a Softlink Liberty bevezetése is. Az előkészületek után 2021 januárjában – az Evangélikus Országos Gyűjteménnyel és a Ráth Mátyás Evangélikus Gyűjteménnyel szoros együttműködésben – megvalósult a teljes átállás az új rendszerre, és létrejött az Evangélikus Integrált Katalógus. Ez a technikai váltás lehetővé tette a korábban precízen előkészített folyóirat-adatok teljes körű beemelését is: minden folyóiratcím és -szám egyedi vonalkódot, valamint következetes logikára épülő leltári számot kapott. A folyóiratok tételesen, számonként külön rekordban váltak kereshetővé, a kurrensen (frissen) érkező lapok feldolgozása pedig kiegészült a borítók és tartalomjegyzékek folyamatos digitalizálásával is. Szintén 2021-ben megkezdődött az RFID-alapú azonosítás bevezetése (önkölcsönző terminál és állományvédelmi kapu), valamint hivatalosan is elindult az EHE megújult honlapja.
A könyvtár átfogó modernizációja és a belső tér átalakítása a 2021/2022-es tanév végére fejeződött be teljesen. A belső terek az egyetemi arculathoz illeszkedő, modern és esztétikus megjelenést kaptak, új kétnyelvű szakjelzésekkel, térképekkel és tájékoztatókkal. A folyóiratok elhelyezésére egyedi plexi tartók kerültek az olvasótérbe, a folyóiratraktárban pedig egységes, rendezett iratpapucs-rendszert és cserélhető polcfeliratokat vezettek be. Ezzel az átfogó projekttel elindult a 0-24 órás olvasótermi nyitvatartás az egyetem polgárai (hallgatók, oktatók, munkatársak) részére, ami a hazai felsőoktatásban rendkívül ritka és kivételes fejlesztésnek számít. A helyszíni szolgáltatások köre is jelentősen automatizálódott:
A digitális szolgáltatások fejlesztése a fizikai terek megújulása után sem állt meg: 2026-ban a könyvtár beszerezte a Liberty könyvtári rendszer egy speciális modulját. Ez a fejlesztés lehetővé tette, hogy a hallgatók és kutatók tanulmányait segítő, vagy a könyvtárközi kölcsönzés keretében házilag digitalizált folyóirat-állományok és dokumentumok a szerzői jogok szigorú betartása mellett, differenciált (jogosultságokhoz kötött) módon, rendszerezetten és biztonságosan váljanak online elérhetővé és megőrizhetővé a katalóguson keresztül.
Napjainkban és a jövő felé
Napjainkban az Evangélikus Hittudományi Egyetem Könyvtára egy olyan modern, hibrid szellemi központként működik, amely a gazdag teológiai és művelődéstörténeti hagyományokat a legújabb digitális és automatizált technológiákkal ötvözi. A sikeresen bevezetett 24 órás hozzáférhetőség, az integrált online katalógus, a folyóirat-állomány mintaszerű feldolgozottsága, valamint a kiterjesztett távoli elérésű adatbázisok révén a könyvtár hatékonyan és rugalmasan szolgálja ki nemcsak az egyetem hallgatóit és oktatóit, hanem a teljes hazai evangélikus közösséget és a protestáns teológia iránt érdeklődő kutatókat is.
A könyvtárosok elkötelezettek amellett, hogy báziskönyvtári küldetésüket szem előtt tartva folyamatosan korszerűsítsék és a legmagasabb szinten biztosítsák a tanulmányi, oktató-nevelői és tudományos kutatómunkához szükséges feltételeket. Céltudatos munkájukkal nap mint nap hidat képeznek a féltve őrzött történeti örökség és a 21. századi, változó olvasói igények között. Ez a szüntelen fejlődési és megújulási vágy garantálja, hogy az intézmény ne csupán a múlt értékeinek őrzőhelye, hanem a jövőben is a folyamatos innováció, a szakmai kiválóság és az élő teológiai tudomány inspiráló, nyitott otthona maradjon.
A könyvtár tagja az Egyházi Könyvtárak Egyesülésének. A könyvtári munkatársak tagjai a Magyar Könyvtárosok Egyesületének. A Könyvtár vezetője tagja az Egyetemi Könyvtárvezetők Kollégiumának.