SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁNI TIZENHARMADIK VASÁRNAP
HETI IGE
Jézus Krisztus mondja: Valahányszor megtettétek ezeket akár csak eggyel is az én legkisebb testvéreim közül, velem tettétek meg. (Mt 25,40b)
INTROITUS ANTIFONA
Oly igen jó nekem Isten közelsége, Istenemet, az Urat tartom oltalmamnak. (Zsolt 73,28)
BEVEZETŐ IGE
Az az Isten szeretete, hogy megtartjuk az ő parancsolatait, az õ parancsolatai pedig nem nehezek. (1Jn 5,3)
A ÜNNEP IGÉI (PERIKÓPA REND)
Óegyházi: | Lk 10,23–37 | Gal 3,15–22 | 1Móz 4,1–16a |
A sorozat: | Lk 13,22–30 | Jel 3,1–6 | Ez 18,1-9 |
B sorozat: | Mk 12,41–44 | Jak 2,14–17(18–24) | Ez 18,25–32 |
C sorozat: | Lk 6,43–49 | Zsid 13,1–6 | Zak 7,9–14 |
Zsoltár: | Zsolt 1,1–3 | ||
Textus: | Jel 3,1–6 |
GRADUÁLÉNEKEK
EÉ 455 „Testvéreim javáért…” EÉ 473 „Ízt ad a só, megtart…”
A nap témája: A hit cselekedetek nélkül halott!
Liturgikus szín: zöld
„Az irgalmas samaritánusról szóló evangélium (Lk 10,23-37) azt hirdeti a megváltottak gyülekezetének, hogy az isteni Szeretet irgalmasságából élünk, hogy irgalmat nyertünk – irgalmasságra. Az igaz hitből fakad az igazi keresztyén szeretet, amely egészen önzetlen, egészen számítás nélküli. (Vö. a 4. vasárnap üzenetével, hogy annál inkább érvényesülhessen a tőle való különbözőségben is a keresztyén felebaráti szeretet mint könyörülő, segítő szeretet!) – Az irgalmas samaritánus képében méltán látja kezdettől fogva az egyház Krisztus Urunkat, aki ápolja, dajkálja és gyógyítja vérző sebekkel teli egyházát, gyülekezetét. Méltán énekeljük – mi, magyarok is – ezen a vasárnapon: „Ama samaritánus Te vagy, óh Jézusom …! (Kér. Ék. 446,4., EÉ 455,4) – Istennek ez az irgalmassága mint kegyelmes ígéret az üdvösség alapja már az Ótestamentumban is. Az Ábrahámnak adott ígéret Krisztusra mutat már a törvény előtt. A kegyelem ígérete megelőzi a törvényt. A törvényből nincs élet, ez egyedül Krisztusban van, akiben mindnyájan életre mentettünk: ezt üzeni az epistola (Gál 3,15-22). – (Vö. a kollektaimádság és a 70. zsolt. 2-3. 4. v.-ből való introitus!)”[1]
„A Szentháromság ünnepe utáni 13. vasárnap az irgalmas samaritánus történetén (Lukács 10,23-37.) Isten törvényéről szól. Az evangéliumban megszólal a nagy parancsolat – ezt követi maga a példázat –, az epistolában (Galata 3,1-22.) pedig a törvény és az Ábrahámnak adott, de Krisztusban beteljesedett ígéret viszonyát magyarázza. Mindezekben a törvényhez igazodás, a szeretet és az irgalmasság, valamint ennek isteni-emberi kettőssége vonja magára figyelmünket. (Jézus ugyan elsődlegesen az emberi-felebaráti viszonylat értelmezésére mondta el a történetet, ugyanakkor az irgalmas samaritánusban őt magát is szemlélhetjük, aki szeretetét és irgalmasságát mindannyiunknak személy szerint is adja, bekötöz, meggyógyít, de ez után is gondoskodik rólunk, és egyházi-gyülekezeti közösségbe helyez.)”[2]
[1] Jánossy Lajos: Az egyházi év útmutatása. 51. o.
[2] http://egyhazzene.reformatus.hu/enekek/v/enekrend-iv-az-egyhazi-ev-masodik-fele/ (Megtekintés: 2023. augusztus 17.)