teologia@lutheran.hu
+36 1 469 10 50
- Egyetemünk
- Szervezet
- Képzések
- Tanulmányi ügyek
- Doktori Iskola
- Kutatás
- Könyvtár
- Szakkollégium
ÓÉV ESTE
HETI IGE
Kezedben van sorsom. (Zsolt 31,16)
INTROITUS ANTIFONA
Mindörökké uralkodik az Úr! Nemzedékről nemzedékre dicsérjétek az Urat! (Zsolt 146,10)
BEVEZETŐ IGE
Az ember olyan, mint a fű, és minden dicsősége, mint a mező virága: megszárad a fű, és virága lehull, de az Úr beszéde megmarad örökké. (1Pt 1,24–25)
A VASÁRNAP IGÉI (PERIKÓPA REND)
| Óegyházi: | Lk 12,35-40 | 2Tim 4,(1-4)5-8 | Ézs 30,(8-14)15-17 |
| A sorozat: | Mt 9,14-17 | 2Kor 5,9-10 | Zsolt 62,6-13 |
| B sorozat: | Jn 12,35-36 | Zsid 13,7-9(14) | Zof 2,1-3 |
| C sorozat: | Mk 13,32-37 | 2Kor 4,15-18 | Hós 10,12 |
| Zsoltár: | Zsolt 90,1-12 | ||
| Textus: | 2Kor 5,1-10 |
GRADUÁLÉNEK ÉS HETI ÉNEK
EÉ 397 „Szép Hajnalcsillag…”” EÉ 174 „Nap és év elröpül…”
A nap témája: Hálaadás és bűnbánat a kegyelem fogyó idejében
Liturgikus szín: fehér
„Egyházi jellege szerint csupán a következő napnak előestje, vigíliája – tulajdonképpen nem ünnep. Mégis mint a polgári év végének nagy a jelentősége, és az egyház kötelessége, hogy jól felhasználja ezt az alkalmat, és a karácsonyi evangélium fényével vessen világosságot a múlandóság útjára, és Isten üdvözítő kegyelmének Krisztusban lett megjelenését hangsúlyozva, benne az Örökkévalót, a Változatlant megmutatva, hálaadásra-bűnbánatra hívjon.”[1]
„Óév estéje – az évbúcsúztató szilvesztereste – a liturgikus naptár szerint meglehetősen összetett nevű ünnep: karácsony nyolcadának előestéje. Régi hagyomány ugyanis, hogy az ünnepeknek nyolcnapos „kisugárzásuk” van, nagy ünnepeink nyolc napig tartanak. A nyolcadik napon még egyszer megszólaltatjuk az adott ünnep fő gondolatait. Pünkösd nyolcada lett Szentháromság ünnepe, húsvét nyolcada fehérvasárnap (Quasi modo geniti), karácsony nyolcada pedig éppen január elseje. Népies nevén ezt a napot kiskarácsonynak hívják.
A január elsejét megelőző este tehát valóban a kiskarácsony előestéje, amikor az egyház népe elsősorban a gyermekként testet öltő Megváltó érkezésére emlékezik. Természetes azonban, hogy istentiszteleti életünk figyelemmel van a polgári élet eseményeire is, így az ünnep igehirdetése nem kerüli el a múló kegyelmi időről és a számadás szükségességéről szóló tanítást sem.
Óév estéjének evangéliuma így figyelmeztet: „Ti is legyetek készen, mert abban az órában jön el az Emberfia, amikor nem is gondoljátok!” (Lk 12,40) Az epistola a Timóteustól búcsúzó Pál apostolt idézi: „Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem (…), végezetre eltétetett nekem az igazság koronája, amelyet megad nekem az Úr (…), de nemcsak énnekem, hanem mindazoknak is, akik várva várják az ő megjelenését.” (2Tim 4,7–8) Az ószövetségi ige pedig az önmagukban bízók felett mond prófétai ítéletet, s így tanít: „A megtérés és a higgadtság segítene rajtatok, a béke és a bizalom erőt adna nektek!” (Ézs 30,15)”[2]
[1] Jánossy Lajos: Az egyházi év útmutatása. Sopron, 2008., 14. o.
[2] Bence Gábor: Óév este In: Ecsedi Zsuzsa (szerk.): Énekkincstár. Luther Kiadó. Budapest, 2017., 188-189. o.