Az egyetem fókuszában ma már nemcsak a gyülekezetek, hanem általában a közösségek állnak: képzéseivel azt segíti, hogyan lehet közösségeket létrehozni, fenntartani, fejleszteni, irányítani, hogyan lehet közösségben-közösséget tanítani, ismeretet átadni, spirituálisan fejleszteni, a közösségben az egyének igényeit is észrevenni és mentorálni, illetve hogyan kell a vezető szerepet betöltőknek magukat is fejleszteni, hogy folyamatos erőforrásai maradhassanak a közösségüknek. Az egyetem minden képzésében hangsúlyos a teológiai és a szaknak megfelelő elméleti megalapozás, amely a gyakorlati ismeretek átadásához nélkülözhetetlen bázis.
A képzések fejlesztésekor fontos szempont, hogy megfelelő keretet adjanak a megszerzett tudás gyakorlatba ültetéséhez is, így különösen a fókuszban van az, hogy a hallgatók még a képzés keretében, mentor kísérése és folyamatos szakmai reflexió mellett próbálhassák ki magukat a „terepen”. Legrégibb példája ennek az egyetemen a lelkészképzés úgynevezett „hatodéve”, vagyis a képzés utolsó tanéve, amelyet a hallgatók már nem az egyetem falai között, hanem egy gyülekezet közösségében töltenek mentorlelkészük irányítása mellett. A tanév során mind a mentor, mind a hallgató munkáját az egyetem felelős oktatói is folyamatosan figyelemmel kísérik.
Ma már a tanárképzésnek is – nem csak az EHE-n – elengedhetetlen része az iskolában töltött legalább féléves gyakorlat, amelyen nemcsak a tanult szak oktatására koncentrálnak a hallgatók, hanem a nevelés egyéb aspektusaira is, valamint az iskolai közösség megismerésére.
A képzési folyamatban így egyre nagyobb szerep jut a gyakorlatokat kísérő mentoroknak, akár a lelkészi, akár a tanári, akár a diakóniai területre gondolunk. Az egyetem célul tűzte ki, hogy az oktatásba félévről félévre bevont, jól képzett gyakorlati szakemberek hálózatát alakítsa ki, ezzel is biztosítva a képzések minőségének garanciáját.
2021-ben elindult a tanárképzés gyakorlati oktatásában szerepet vállaló pedagógusok mentori képzése, és tervezzük a teológushallgatók gyakorlati kísérését vállaló lelkészek képzését, szupervízióját is. Ez a képzés várja majd a mentorálásban már akár évtizedes tapasztalattal rendelkező, de az oktatásba újonnan bevonni kívánt lelkészeket is. Fontos cél, hogy egyszerre legyenek jelen a magukat már mentori szerepkörben kipróbált és az ebben magukat frissen megpróbáló lelkész kollégák is.
Hasonlóan fontos a hálózat építése a szupervizor – diakóniai mentor szakirányú továbbképzésünk szakmai hátterének biztosítására. A képzés első végzőseit ez év júniusában bocsátja ki az egyetem, és az a reményünk, hogy a jövőben az első évfolyamok végzettjei erősítik majd az egyetemi oktatást, illetve részt vesznek az egyház különböző segítő területein dolgozók szupervizionálásában.
Lelkészképzés. Hagyományosan az érettségit követően a nappali tagozatos osztatlan mesterképzés keretében lehet lelkésznek tanulni. Az elmúlt években a lelkészképzés „alulról”, a közösségek felől érkező igényekre válaszul új utakat is talált.
A már megszokott képzési forma kiegészítéseként elindult a másoddiplomás lelkészképzés, amely moduláris felépítésével több szinten teszi lehetővé a képzésbe való becsatlakozást. Ez a forma mindenki számára elérhető, aki korábban – akár teljesen más területen – diplomát szerzett, és szeretne lelkészi szolgálatot vállalni, akár főállásúként, akár eddigi szakmája mellett a szórványközösségek lelkészi segítőjeként.
Tanárképzés. Az egyetem képzési rendszerének másik fő pillére a hittanárok képzése. A hittanár-nevelőtanár mesterképzés minden jelenleg hatályos képzési formában indul, vagyis a jelentkezők előképzettségéhez igazodó képzési idővel biztosítjuk a szakképzettség megszerzésének lehetőségét.
Az érettségi után tanári pályára készülőket a nappali tagozatos, kétszakos osztatlan tanárképzésre várják, amely a hittanári szakképzettség mellett az Eötvös Loránd Tudományegyetem képzési kínálatában szereplő (2022-ben harminchárom) tanári szakképzettséget kínálja. Jelenleg hét különböző tanári szakpáron tanulnak a hallgatók; vannak közöttük a bölcsész- és a természettudományi tanári képzésben részt vevők egyaránt.
Az egyházban nagy az igény a képzett hitoktatókra; mind az iskolai, mind a gyülekezeti hitoktatásban várják az elkötelezetteket. Az egyszakos hittanár-nevelőtanár képzés esti tagozaton indul, és minden érdeklődő előtt nyitott, akinek már van felsőfokú oklevele. A korábban szerzett szakképzettség lehet bármi: akár közgazdász, akár lelkész, akár pedagógus; a képzés tartalma és a képzési idő annak függvényében alakul.
A hittanárképzés egyedisége, hogy még az „egyszakos” képzés elvégzésével is két szakképzettséget lehet szerezni: az oklevél nevelőtanári munkakör betöltésére is jogosít az állami jogszabályok szerint.
Felsőfokú oklevéllel nem rendelkezők a katekéta-lelkipásztori munkatárs alapképzés elvégzésével szerezhetnek általános iskolai hitoktatásra jogosító végzettséget. Ez a képzés várja azokat is, akik alapszintű teológiai ismereteket szeretnének szerezni, illetve civil segítői a gyülekezetüknek. A képzés során a hallgatók a tanári kompetenciák mellett gyülekezetpedagógiai, közösségépítési és diakóniai ismereteket is kapnak.
„Civil” teológia. A mesterszintű teológusképzés mindenki számára elérhetővé teszi a teológia szakot, akit a lelkészi szolgálatra elhívás nélkül, tudományos igénnyel érdekel a teológia. A gyülekezetek nem lelkészi vezetői vagy az egyházon belül bármely más területen munkát végzők számára értékes a teológiai ismeret, a társadalmi kérdések teológiai megközelítésének, a Szentírás tudományos szintű vizsgálatának a képessége.
A képzés három különböző specializáción indul, így a hallgatók az érdeklődésüknek megfelelően a teológia más-más területeire fókuszálva sajátíthatnak el mélyebb ismereteket. A képzés okleveles teológus végzettséget ad, amely akár a doktori tanulmányok folytatását is lehetővé teszi.
Kántorképzés. A kántor szak várja azokat a zenei alapképzettséggel rendelke-zőket, akik tudásukat, képességeiket a közösségük zenei és liturgikus életének szolgálatába szeretnék állítani. A képzés megfelelő teológiai alapozást is ad, így az oklevél birtokában a teljesnél rövidebb képzési idővel szerezhető hittanári végzettség is.
Szupervizor-diakóniai mentor. A szakirányú továbbképzés célja, hogy a vég-zettek képesek legyenek hivatásukat gyakorló szakemberek számára szupervíziót nyújtani, valamint közösségben mentorálási feladatokat ellátni. A megszerezett készségek bármely munkatársi közösségben hasznosíthatók, segítenek a közösség hatékony működésének fenntartásában, a csoporton belüli egészséges mentális viszonyok kialakításában. A képzés egyszerre szólítja meg a lelkészeket, a szociális vagy az oktatási szférában dolgozókat.
Gyakorlatvezető mentorpedagógus. Ez az egyetem legfiatalabb képzése. Már tanítási tapasztalattal rendelkező pedagógusokat (nemcsak tanárokat, hanem tanítókat, óvodapedagógusokat is) készít fel a mentori munkára, akik így hatékonyan képesek a nevelési-oktatási intézményekben szükséges gyakorlatokat megtervezni, szervezni, vezetni és értékelni, valamint alkalmassá válnak a kezdő pedagógusok szakmai szocializációjának támogatására.
A képzést elvégzők lehetnek tagjai a jövőben a Magyarországi Evangélikus Egyház belső hittanári mentorhálózatának és szakértői hálózatának. A képzés azonban nem kizárólag hittanároknak szól. Kifejezetten várja a természettudomány vagy a bölcsészettudomány területén szakképzettséget szerzett tanár kollégákat is, akik később a kétszakos tanárképzésben is mentorálhatják a hallgatókat.
Doktori képzés. Az egyetem doktori iskolája örömteli létszámbeli növekedést mutat az elmúlt években. A szervezett doktori képzésre az EHE mesterszinten (egyetemi) oklevelet szerzett alumnusai mellett jelentkezhetnek más tudomány-területen mesterszintű (egyetemi) oklevelet szerzettek is, ha a diplomamunkájuk vagy közleményeik témája alapján szaktanári ajánlást kapnak a doktori iskolai jelentkezéshez.